|
Sztochasztikus őszi gépvers (újat!)
színes lombok hullanak
sárgul a diófa levele
őszi szellő zúgott át a réten
bús borongós őszi reggel nehéz felébrednem
fúl a szél, dideregnek a fák
pá nyár ég vele aki jősz korán komorul már és később kel ne menj ki dunszt és még kunszt de itt van itt ismét és jég
nemsokára tél lesz
szarvasok bőgnek a megsárgult erdőben
hasítok az avaron, lehullt leveleken lépvén, egész ősszel elélek szelíd gesztenyén
kavarom sáros avarom
szottyosan jó naspolya
őszi versem esős napon megírtam
sárguló levél hull a fáról
levelet préselsz? esőt kémlelsz? netán egy nagy alvó barnamedvével trécselsz? mi ez itt gyermek? ősz?
fúj a szél, hull a fáról az őszi levél
eljött az ősz, a színpompás ősz, a bús bébicsősz
lennék bár bősz csősze túlérett testednek pompásan viruló gyümölcsösében, s kóstolni surranó tolvajok rettegnék kérges kezem intését
az ősz, amikor a levelek hullanak, az szép nagyon
sapka, sál, suli, sár is
levél sárgul, gesztenye barnul
tűnt nyár, mi volt s mi lesz, bősz harsonák, dundi bohóc ruháján tintafolt, buggyanó vére kifordult rögre szórt vasszilánk, mindörökké, de nem most, ámen
ősszel érik meg a nagy szemű szőlő
kupacban hevernek a színes elszáradt levelek
pulóver – nagy kabát? totális megingás, ősz van nem vitás
libben a hűvös őszi fuvallat, szállnak az égen a darvak
halogatnád téli álmod kezdtét ily napsütötte őszön: fakassz hát vizet kertedben!
holnap már szeszélyes, szürke tél váltja a tavaszt, és a nyári kánikulának mondhatunk szevaszt
hullanak a levelek
kis süni az avarban játszik
|